Ima, szablya, rokolya

A „nyilvánosság elé táratik” … 2015. szeptemberében a Nemzeti Tehetség program őszi pályázati időszakában a 6. B osztály számára benyújtott és sikeresen elbírált Ima, szablya, rokolya… című pályázatunk, – amelynek célja, tanulóinkkal megismertesse  hazánk nemzeti kulturális örökségegeit, hazánkban élő a nemzetiségi csoportok hagyományait és segítse a népi kultúra ápolását – a gyakorlati kivitelezés első lépéseit megtette.

Tanulóink, Hidvégi Eszter tanárnő vezetésével a farsangi jelmezes bemutató után tehetséggondozó-múzeumpedagógiai foglalkozáson vettek részt a Néprajzi Múzeumban. A múzeumlátogatás során a hatodikosok alaposabban megismerhették a magyar népi kultúra izgalmas mesterségeit, interaktív kisfilm segítségével és a múzeumpedagógiai foglalkozás keretében maguk azonosíthatták be az egyes használati tárgyakat. A mini kutató munka mellett nemcsak megismerték a legfontosabb népi mesterségeket, hanem maguk is részesévé lehettek, hiszen ők maguk is eljátszhatták egy-egy mesterember mindennapi tevékenységét. „Csapatokat alkottunk, majd mindegyik csapatnak adtak egy-egy különféle tárgyat, nekünk meg kellett keresni, vajon melyik mesterségbe tartozik. Ezután a csapatoknak ki kellett választaniuk egy mesterséget maguknak, és el kellett játszanunk. A többiek megpróbálták kitalálni. Nagyon jól éreztem magamat, és jó, hogy ilyen sok új dolgot megtudhattam.”

A tehetséggondozó program következő fontos élménye volt, hogy a hatodikosok a népi mesterségek és hagyományőrzés jelentőségét a szentendrei Skanzenben, a gyakorlatban is kipróbálhatták.

Györgyi tanárnő segítségével a tanulók lehetőségeket kaptak, hogy a magyarországi paraszti élet jelentősebb mozzanatait a felső-magyarországi tájegység házaiban maguk is kipróbálhassák. A tanulókat meglepte, hogy a korabeli gyerekeknek mennyire más élete volt, hiszen a házkörüli gyakorlati teendőkkel a többségük csak most találkozott először. Az élményüket papírra is vetették, s a kistudósítások egyöntetűen arról számoltak be, hogy „érdekesek voltak ezek a dolgok, mivel olyanokat csinálhattunk, amiről még nem is hallottunk. Kipróbálhattuk, hogy hogyan kell fonalakból kötelet készíteni. Ez egy többszemélyes munka. mi négyen csináltuk. Egyikünk tartotta azt, amibe a fonalakat kellett befűzni. A másik befűzte szokatlan módon a fonalakat. Ezután a harmadik megtartotta a fonalakat, míg a negyedik elkezdte tekerni a nagy kereket, amitől a fonalak egymásba tekeredtek és egy kötelet alkottak. Így született meg „ A KÖTÉL” nevezetű osztálykötelünk. Emellett még tiloltunk is. Később csapatokat alkottunk, és együtt töltöttünk egy olyan feladatlapot, amelyre a foglalkozás során elhangzott szavak, munkák voltak játékosan leírva. Többnyire összekötögetős feladatok voltak, ezen kívül még sok más játékosan összefoglalt feladat segítette a hallottak és a kipróbált tevékenységek elmélyítését.”

A tanulók nemcsak személyes élménnyel gazdagodtak, hanem a hon-és népismeretből tanultakat is felelevenítették, megértve, hogy a hagyományainkat nemcsak megőrizni, de ápolni is fontos, mert a nemzeti identitásunk megőrzésének fontos része. A feladatlap megoldásához azokat a tableteket használták a tanulók, amelyet a pályázaton vett pénzből vásároltunk.

Eszter tanárnőék így már több alkalommal is szerveztek olyan kézműves foglalkozásokat, amelyeken a megismert játékokat a tanulók kipróbálhatták, sőt saját kreatív ötleteiket is megvalósíthatták.

A program következő elemeként az osztálykrónika és a kódexkészítés részleteiről tájékoztatjuk a tisztelt olvasót.

Comments are closed.