Category Archives: Kémia

Fürkészéstől a kutatásig

EMMI009Programunkban tíz kiemelten tehetséges diákunk tehetséggondozása zajlott. Természeti, matematikai és digitális kompetenciáik fejlesztése volt a cél főként kémiai tartalmakon keresztül. Aktivitásközpontú módszereket használtunk: számolási-, labor- és terepi gyakorlatot, tanulói kísérlettervezést (IBSE módszer) és tanulókísérleteket, üzem- és laborlátogatásokon vettünk részt, ezzel az önálló kutatásokhoz vezettük el a diákokat.

Egész évben tartott egy kémia szakkör szerdánként. A diákok kísérleteztek és ezek egy részét maguk tervezték meg (IBSE módszer), számolási feladatokat oldottak meg, hétköznapi jelenségeket természettudományos alapokon modelleztek, IKT eszközöket (pl. tablet, digitális mikroszkóp USB-vel laptophoz kapcsolva) használtak munkájuk során, vízvizsgálatot végeztek a Bükkös patak vízmintáin.

Külső helyszíneken is zajlottak élményszerű, tanulói aktivitással is járó tevékenységek:

Kutatásalapú kémiatanítás

Iskolánk – Szakács Erzsébet tanárnő és a jelenlegi 7. évfolyam diákjai révén – bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjában nyertes MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport munkájába.

A pedagógiai kísérlet időtartama négy tanév, és végigkíséri a kutatásba bevont tanulók kémiatanulmányait a 7. osztálytól a 10. osztályig. Minden tanévben minden tanuló legalább hat érdekes kontextusba helyezett tanulókísérletet végez. A kontrollcsoport receptszerű leírás alapján végzi a kísérleteket, az egyik kísérleti csoport emellé elméleti kísérletterveztető feladatokat is kap, a másik kísérleti (kutatásalapú módszerrel dolgozó) csoport diákjainak pedig meg is kell tervezni a végrehajtandó tanulókísérleteik egy vagy néhány lépését. A diákok az első tanév elején és minden tanév végén olyan tesztet írnak, amely kísérlettervező képességeiken kívül egyéb képességeiket és ténybeli kémiatudásukat is méri.

Tűz, fény, energia

A Nemzeti Tehetség Program természettudományos kompetencia erősítésére kiírt programján nyertes pályázatunk révén a 10. évfolyam 20 tanulója vett részt egy 60 órás műhelymunkában.

A tehetségazonosításukat Dr. Gyebnár Viktória pszichológus végezte különféle kérdőívekkel. Az eredményeket a diákok egyenként is megbeszélhették vele, hogy a fakultációválasztáshoz segítséget és megerősítést kapjanak. A tanárok is részt vehettek egy összefoglaló tájékoztatón, ahol meglepetést okozott néhány rejtőzködő tehetség felismerése.

Többféle jellegű foglalkozásból állt össze a tehetséggondozó program: az iskolában szakkörszerű formában végzett manuális munka, számolási gyakorlat és kőolaj-földgáz projekt, valamint a külső helyszíneken élményszerű tanulás.

Audi a fejünk felett, szabaduló szoba és Tesla-küldetés

A Nemzeti Tehetség Program nyertes pályázatának köszönhetően részt vehettünk egy tanulmányi kiránduláson. Elutaztunk Győrbe és Mosonmagyaróvárra.

Február 5-én reggel indultunk busszal az iskola elől. Az út hosszú volt oda és vissza is, de szerintem a programok és élmények kárpótoltak minket mindezért.

Első utunk Győrbe az Audi gyárba vezetett. Mindenkit ámulatba ejtett mindaz, amit ott láttunk, már csak azért is, mert nem mindennap látogatunk autógyárakat. Szemtanúi lehettünk annak, hogy hogyan dolgoznak a gépek az autók egyes részein. A félig-kész autókat a fejünk felett vitték az épület egyik részéből a másikba. A gyár összes részét meglátogathattuk, kivéve a lakkozó üzemet. (Oda még a munkatársaknak is külön engedély kell, hogy beléphessenek.) A gyár hatalmas területet foglal magába, a dolgozók rollerral közlekednek még egy épületen belül is. Bámulatos volt.

Diákjaink a győri Tudás Expón jártak

A négy őselem nyomában

Természettudományos tehetséggondozó program iskolánkban a Nemzeti Tehetség Program támogatásával, csatlakozva a Fény Nemzetközi Éve 2015 kezdeményezéshez

A programban komplex módon fejlesztettük a diákok azon kompetenciáit, amelyek a természettudományok műveléséhez szükségesek. Ehhez olyan munkaformákat választottunk, amelyek a tanulók gyakorlati tapasztalatszerzését helyezték előtérbe. Változatos helyszínekkel, terepi munkával vittük őket közelebb a természethez, de ezen túlmenően az elméleti tudásukat is növeltük.

Az egész tanévben folyamatosan működő kémia szakkör keretében számolási és mérési gyakorlatokat végeztek a diákok a következő témakörökben: gázok (Avogadro törvénye és az egyesített gáztörvény, gázok sűrűsége, gázkeverékek), oldatok koncentrációja, oldhatóság hőmérsékletfüggése, kristályosodás oldatokból, kristályvízzel kristályosodó sók, sav-bázis reakciók. A hagyományos sav-bázis titrálás elméleti és gyakorlati alapjait megismerték és alkalmazták.

Az ELTE Kémiai Intézetének Módszertani laboratóriumában jártak diákjaink

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) Gazdagító Programpárok II. pályázati keretében 12 órás szakkört és 3 x 5 óra intenzív foglalkozást tartottunk a redoxi reakciók és az elektrokémia témájában. A tömbösített foglalkozásokat az ELTE Kémiai Intézetének Módszertani laboratóriumában kísérletezéssel és egy galvanizáló műhelyben üzemlátogatással töltöttük.

Betekintés a tudomány és a technika világába

A Nemzeti Tehetség Program jóvoltából érdekes helyekre kirándultunk. Tartsatok velünk!

Győr Audi gyár (sajnos nem lehetett fotózni)

Először a cégről és a győri gyárról láthattunk egy diavetítéses tájékoztatót, aztán pedig a koreai turistacsoportoktól annyira irigyelt „fülbe súgós” berendezésekkel vezettek végig a motor és az Audi TT összeszerelő sorokon.

  • „ Már régóta akartam menni egy autógyárba. Nagyon élveztem, hogy ilyet láthattam.”
  • „Gondoltam, hogy modern gyárépület lesz, de azt közel sem, hogy ennyire. Jó tudni, hogy Magyarország élen jár ezen a téren is, és hogy ilyen jó szakembereink vannak.”
  • „Külön érdekesség volt, hogy beszéltek az ottani tanulási és munkalehetőségekről.”

SZRG vizes tábor 2013. június 17-21.

A Nemzeti Tehetséggondozó Program támogatásával rendezhettük meg iskolánk természettudományos táborát, melynek központi témája a víz volt.

Délelőttjeinket az iskolában töltöttük. Vízzel kapcsolatos kémiai kísérleteket láttunk és végeztünk, megtanultuk a vízvizsgáló koffer, a tájoló, a GPS használatát, virtuális világjárók lettünk a Google Earth és társaink csoportmunkában készített poszterei alapján. Vizes terepasztalon kicsiben modelleztük hatalmas folyók felszínformáló munkáját.

Ebéd után igazi kirándulásokat tettünk. Voltunk esőerdőben a Tropicariumban, Varázshegyben és a Darwin laborban a Fővárosi Állat- és Növénykertben, barlangi földrajzórán a Pálvölgyi barlangban, a Bükk-ös-vényen vízvizsgálatokat és tájolási gyakorlatot végezve.

SZRG-s diákok az ELTE Kémiai Intézetében

A Chemgeneration Roadshow két budapesti állomásán vettünk részt 30-30 diákkal. Ősszel a BME-n, márciusban pedig az ELTE Kémiai Intézetében.

Itt a diákok számos kémiai érdekességre csodálkozhattak rá: kiderült, hogy miképp lehet cinkvirágot készíteni, hogyan lehet árammal ezüstvirágot rajzolni, mi az a mézfraktál vagy az ólomfa. Megtudhattuk, hogyan kell képet festeni kémiai reakciókkal, miként lehet egyetlen „varázsütéssel” kizöldíteni a fákat, vagy mit keres a csillogó „süni” a pohárban. A rézpénzből lehet-e „ezüstpénzt” varázsolni, vagy miképp készülhetnek egy kémiai laborban piros és zöld kaviárgolyók. A diákok által elvégzett kísérletek a középiskolai kémiai ismeretekre építenek, az iskolai kémiaórán tanultakat teszik szellemessé, és a fiatalok számára is átélhetővé, úgy hogy a diákok nemcsak megtapasztalják a kémiai reakciókat, de meg is értik azokat.

A mindennapi életünk megjelenése a kémia órákon

Szakács Erzsébet Szentendrei Református Gimnázium

Húsz éve egyszerűen motivációs lehetőséget láttam abban, hogy kémia órákon a mindennapi tapasztalatokat tudományos szemmel tekintsük át. Amikor szaktanterem és szertár hiányában kellett tanítanom a tantárgyat (még az internet és a kivetítők megjelenése előtt), ez vált az egyetlen lehetőséggé a kémia érdekesebbé tételére. Az első PISA felmérés okozta sokkhatás általában az alkalmazás-centrikus módszerek felé terelte a természettudományos oktatást, ebbe a koncepcióba is jól beleillett a tananyag hétköznapi vonatkozásainak tárgyalása. Napjainkban, amikor a diákok életük nagy részét virtuális világban töltik a számítógépek előtt és gyakorlati jártasságuk csekély, még fontosabb lehet, hogy a mindennapi életet bevigyük az órákra, mert ezzel inspirálhatjuk őket arra, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a valódi világban meg is éljék.

Kistérségi Természettudományos Vetélkedő a Szentendrei Református Gimnáziumban 2. forduló

„Csudáltalak ezer szemmel,/ezerszemű szerelemmel…
De te mind az ezer szemnek/megmaradtál rejtelemnek.”
(Természet)

Kedves Természetkedvelő Ismerősünk!

Arra bíztatunk, hogy jelentkezz Te is az általunk meghirdetett Vetélkedőre. Lapozz bele Te is a Természet enciklopédiájába!

Nem mindennapi értelemben vett enciklopédiát kínálunk Neked. Az élő s élettelen természet világát próbáljuk meg eléd varázsolni kérdéseinkkel. Ezekre megválaszolva Temagad juthatsz sóhajtásnyival közelebb a nagy egész megértéséhez.

Szó lesz itt az ég és a föld eseményeiről, amelyek ismeretére minden természetbarátnak szüksége lehet, aki avatott szemmel akar tekinteni csillagokra s virágokra, állatokra s ásványokra.

A részletekről bővebben itt olvashatsz:

A versenyfelhívás

Szakács Erzsébet: Tanulókísérletek a dolgozatban

Szakács Erzsébet

Szentendrei Református Gimnázium

Ha egy szaktanár az új pedagógiai módszereket a kémiaórák szempontjából gondolja át, akkor megállapíthatja, hogy a tanulókísérletek, amelyek évtizedek óta részei a napi munkának, ma is korszerűek, mivel a kooperatív technikák alkalmazása, a diákok bevonása a tanítási-tanulási folyamatba, a tevékenységközpontú oktatás mind megjelenhet bennük. Hiszen tanulókísérletet a legjobban felszerelt iskolákban sem egyesével, hanem párban vagy kisebb csoportokban végeznek a diákok, de mindannyian részt vesznek a megfigyelésben és a magyarázat megfogalmazásában. Ma már elterjedtek az egyszerű eszközökkel és kevés vegyszerrel végezhető kísérletek (pl. Bárány, 2009), így szinte minden órára juthat belőlük egy-kettő.

Diákjaink látogatása az ELTE kémia tanszékén

November 25-én a budapesti tömegközlekedés egy zegzugos vargabetűjének végigutazása után az ELTE Kémiai Karának épületéhez érkezett a kémia fakt. Laborlátogatásra invitáltak bennünket, általános iskolai kémia tanárok mutattak be nekünk kísérleteket, akik mind a gimnáziumi kémiatanítás élvezeteihez szükséges diplomáért küzdenek esti tagozaton.
Megérkezésünkkor meleg fogadtatásban részesítettek bennünket, és fehér laborköpenyt adtak ránk. Legelső kísérletünkben – mely személyes kedvencem lett – egy gumimacit pottyantottunk folyékony kálium-klorátba, amely ebben hosszú, halványlila lángba veszve oxidálódiott. Ezt számos másik kísérlet követte, főleg a redoxi reakciók és az elektrokémia világából, így készítettünk galvánelemet, fejlesztettünk klórgázt, vizsgáltuk a vörös és fehér foszfor gyulladási hőmérsékletét, míg csak “hamu” (foszforpentaoxid!) maradt utánuk. Igazán izgalmasak voltak azok a kísérletek, amik valaminek a felrobbantására vagy legalább a levegőbe repítésére irányultak, így végeztünk pozitív durranógázpróbát is, melynek nyomán egy üres whiskas-os doboz iparkodott plafonközelbe, s arra zuhant le, hogy mind masziroztuk a fülünket körülötte. A labor azért volt különsképpen érdekes a számunkra, mert egyrészt a hallgatók előzetes munkája és nagy száma lehetővé tette, hogy rengeteg kísérlet legyen előkészítve, másrészt nagyon sok olyan – egyébként nagyon-nagyon vicces – anyaggal találkozhattunk, amelyek nem lehetnek iskolai szertárban, ilyen volt például a már említett klárium-klorát, vagy a bróm. Elköszönésünk után még elbeszélgettünk róla, vajon a gumimaci érez-e fájdalmat, ha meg igen miért nem kiabál, ha folyékony kálium-klorátba dobják, ám végül kételyekkel vesztünk bele az est pesti forgatagába.

Természettudományos tehetséggondozás a nyári fotótáborban

Az Oktatásért Közalapítvány pályázati kiírása adta az ötletet arra, hogy egy nyári tábort szervezzünk a természettudományos tárgyak iránt érdeklődőknek. Központi témának a fotózást ajánlotta Ferenczi tanár úr, e köré építettük fel a tematikát. A tábort Ferenczi tanár úr és Erzsébet tanárnő vezette, de szinte az összes programon ott volt velünk Ildikó tanárnő is.
Délelőttönként az iskolában a fotózás fizikai és kémiai alapjaival ismerkedtünk meg előadások, kísérletek és saját munka segítségével. Készítettünk camera obscurát, fényérzékeny anyagokat teszteltünk majd beszürkültek életünk első képei a napra kitett ezüst-bromid oldatból és aztán kipróbáltuk az argentotípiát is. A csúcsot az jelentette, hogy nagyíthattunk és laborálhattunk saját képeket a régi fekete-fehér technikával.A fotózást a gyakorlatban is űztük a délutáni kirándulásokon. Voltunk a Természettudományi Múzeumban, ahol a természetbúvár teremben meg is foghattuk a kiállítási tárgyakat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a Strázsa-hegyi tanösvényt jártuk végig helyi vezetővel, aki nagyon sok érdekességet mesélt növényekről, állatokról és magáról a területről. Sokan nem bántuk, hogy nem akadt madár a madarászhálóba, amíg ott voltunk, mert sajnáltuk volna meggyűrűzni. A sátorkőpusztai gipszbarlangba meredek vaslétrákon ereszkedtünk le. Nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy mindannyian megküzdöttünk a feladattal. Megérte, mert a hajdani pusztítások ellenére még mindig látni ott csodálatos kristályokat. Biciklitúránk úti célja a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet volt. A nagy melegben jól elfáradtunk és már nem mindig volt erőnk figyelni a vezetésre, hiába volt nagyon érdekes. Esti dobogókői kirándulásunkat színesítette a francia táborozók tánca a naplementében és a hűtővizétől megszabadított busz cseréje. A sötétedéssel nemcsak a csillagvizsgálat és az asztrofotózás ideje jött el, hanem a hideg is, így vacogva néztünk a távcsőbe és siettünk, hogy éjfélre már haza is érjünk. Az utolsó napi búvárkodás a Vizes Nyolcas uszodában sokaknak a tábor legnagyobb élménye volt.