Kunné Paulusz Györgyi | Szentendrei Református Gimnázium

Kunné Paulusz Györgyi

Kunné Paulusz Györgyi vagyok. Budapesten születtem 1963-ban. Gyógypedagógiai, majd rajztanári diplomát szereztem. Férjemmel és 3 gyermekemmel Szentendrén élek és dolgozom.

Az ikonok már gyermekkorom óta elvarázsoltak. Azóta próbálom megérteni és alkotások formájában, a magam és mások örömére is közkinccsé tenni azok nemes kisugárzását és emelkedett szimbolikáját. Az ikonok misztikus világa “életfelfogásom alapja”.

szabadidőmben – a munka mellett – tradicionális, posztbizánci stílusú ikonokat festek, míg nyaranta a Szőgyéni Nemzetközi Alkotótáborban szakrális és profán témájú rézkarcokat készítek.

Tagja vagyok a Magyar Kézművességért Alapítványnak és alapító tagja a Szentendrei IKON csoport Szépművészeti Egyesületnek. Számtalan közös és önálló kiállításon vettem részt Magyarországon, illetve más országokban is (pl: Olaszország, Szlovákia, Oroszország).

Megrendelésre készült ikonjaim, rézkarcaim és egyéb festményeim magánszemélyeknél, közintézményeknél illetve templomokban megtalálhatók Magyarországon kívül Németországban, Szlovákiában, Finnországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban.


Részlet az Alfa diákújság Tanári Arcképcsarnok című rovatából:

Paulusz Györgyi néven születtem Budapesten, pár évtizeddel ezelőtt. Gyermekkoromat szerb származású dédanyámmal Csobánkán, Pécsett és Budapesten töltöttem. Szentendrén a Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségiztem. Majd a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Oligofrénia-Logopédia szakán diplomáztam. Férjem Kun Attila villamosmérnök, Kun Péter tanár úr fia. Nemrég ünnepeltük 25 éves házassági évfordulónkat.

Három gyermekünk született. Gergely 21 éves, másodéves egyetemi hallgató az ELTE informatika szakán, Édua iskolánk 8.a osztályos tanulója, Bogi lányom első osztályos a Szent András Általános iskolában. Gyakran kérdezik tőlem nem vagyok–e szerepzavarban? Családanya, többfajta pedagógus és kiállító alkotóművész keveredik bennem. Sorrendet nem állítanék. A rajztanár, a grafikus, a festő szerepkörrel kezdem. Már általános iskolában elkezdtem rajztudásomat csiszolgatni, később kortárs festőművészektől tanultam rajzolni, festeni pl.szentgyörgyi József festőművésztől, Kántor János grafikusművésztől. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán rajztanári diplomát szereztem 1989-ben. Gyermekkoromban a csobánkai szerb templomban ismerkedtem meg a posztbizánci ikonfestészettel. A templom udvarán a szerb búcsúk alkalmával Vujicsics Tihamér furulyajátékát még hallgathattam. Ikonfestéssel folyamatosan foglalkozom középiskolás korom óta. A bizánci művészet áll hozzám legközelebb a művészettörténeti korszakok közül. Az ikonok témája egyértelmű. Festményeimmel a mai emberekhez szeretnék szólni, megérinteni őket a képbe foglalt imákkal. Rengeteg közös és egyéni kiállításon veszek részt hazánkban és külföldön is. E tanévben idáig két önálló és öt csoportos kiállításon láthatták képeimet az érdeklődők. Alapító tagja vagyok a Szentendrei IKON-csoport, Szépművészeti Egyesületnek. Nyaranként immár tízedik alkalommal a Szőgyéni Nemzetközi Alkotótáborban készítek szakrális és profán témájú rézkarcokat, akvarellképeket. A különböző kiállítás meghívókon a Paulusz Györgyi névvel szerepelek. A gyógypedagógus-logopédus hivatás választása szintén gyermekkori gyökerekre vezethető vissza. Édesanyám is gyógypedagógus volt, példáját látva a sérültek, a fogyatékosok megsegítése természetessé vált számomra. Több éven keresztül középsúlyos értelmi fogyatékosokat tanítottam, majd a Szentendrei Nevelési Tanácsadóban logopédusként dolgoztam az elmúlt években. Személyi igazolványomban és pedagógiai szakvéleményeim végén a Kun Attiláné szerepel.

Szinte családi kötődések fűznek a Szentendrei Református Gimnáziumhoz, hiszen gyermekeim, közeli rokonaim évek óta iskolánkban tanulnak ill. tanítanak. Nagy öröm számomra, hogy e gimnáziumban taníthatok, hogy segíthetem a tanulók grafomotoros és vizuális fejlődését, valamint egyéb részképességeiket. Remélem minél több gyermekkel ismertetem meg azt a gyönyörűséget, amelyet a művészet befogadása és a művészeti tevékenység okoz.

Comments are closed.