Hollandia-Middelharnis Good Food projekt

2011. február 28-március 9.

Résztvevők: Kocsis Kinga, Tóth Anna, Hardi Zsuzsanna, Paizs Kata, Sándor Rita, Nádai Judit, Rózsa Viktória, Tóth Ádám, Moravcsik László, Baranyai Krisztina, Kassai Tünde, Arató Fanni, Milkovics Valentina, Stomfai Máté Kristóf, Atádi Alexandra, Merza Sára

2011. február 28-án kezdetét vette a GOOD FOOD-témakörben tartott 2. projekt a holland és magyar diákok között. Hétfőn reggel hajnali 4 órakor indult el csapatunk a gimnázium elől. Két óra repülő út és másfél óra buszozás után végül megérkeztünk fogadóvárosunkba, Middelharnisba. A diákok mindannyian nagyon izgatottak voltak, hisz félév után most újra találkozhattak holland barátaikkal. Miután körbevezettek bennünket hatalmas iskolájukban egy rögtönzött földrajz órán vehettünk részt, amit az egyik fogadótanár tartott. Az óra Hollandia veszélyezettségéről szólt, amit a tengerszint fokozatos emelkedése tesz aktuálissá. Előadónk egy fantasztikus háromdimenziós térképen és színes folyadékok alkalmazásával tette még élvezhetőbbé az órát. A diákok maguk is részt vehettek a prezentációban. A bemutató után mindenki hazatérhetett ideiglenes holland otthonába, a fogadócsaládokhoz. A hét az egészséges étkezés és az organikus élelmiszerek körül zajlott. E téma feldolgozásához minden diák holland társaikkal párokat/csoportokat alkotva kapott egy adott élelmiszer csoportot, amit ezen a héten kellett feldolgoznia a különböző programok, farm-és múzeumlátogatások segítségével.

Másnap elindultunk Hoekelum felé, ahol három napot töltöttünk el. Útközben megálltunk és megcsodáltuk a világ örökség részeként is nyilvántartott Kinderdijk régi malmait. Továbbá ellátogattunk egy csirkemúzeumba is, ahol a tojás útjával, illetve a baromfi gondozásának, tartásának EU által szabályozott lehetőségeivel is megismerkedtünk. E három napban lakóhelyünk a fent említett farmon volt. Miután elfoglaltuk szállásunkat, bepillanthattunk a sajtkészítés rejtelmeibe. A házigazda felügyelete alatt a diákok maguk is kipróbálhatták és elkészíthették saját bio-sajtjaikat. Az estét egy holland lakoma zárta, természetesen bio-alapanyagokból.

Március 2-án, szerdán egy másik farmot látogattunk meg, ahol egyszerre több féle biotermelés is folyik. A vezetés alatt bio-almalevet kóstolhattunk, teheneket simogathattunk illetve almafakertet is láthattunk. A diákok mindeközben leszűrhették a témájukhoz szükséges információkat, ugyanis projektünk végén ebből kellett prezentációt tartaniuk. Délidőben pazar ebéd várt bennünket a farmon termelt alapanyagokból. A vacsorát mi magyarok készítettük. Menünk rántott hús volt krumplipürével és francia salátával, desszertnek pedig kókuszgolyóval kínáltuk holland társainkat. Az hozzávalók bevásárlása után nekiláttunk a vacsora közös elkészítésének. A diákok számára nagyon emlékezetes volt a közös főzöcskézés, nagyon jól összehozta a csapatot. Magyar vacsoránkat tapssal jutalmazták vendéglátóink.

Csütörtöki napunkat Hollandia fővárosában, Amszterdamban töltöttük. Egy nagyon kedves idegenvezető kalauzolt bennünket a kanálisok városában. Ő a vezetője az egyik helyi keresztény gyülekezet által fenntartott szállónak is. Továbbá ez a gyülekezet segíti Amszterdam hajléktalanjait is. Idegenvezetőnknek hála meglátogathattuk Ruyter kapitány sírját is. Ruyter kapitány azzal írta be magát a magyar történelembe, hogy 1676-ban a holland flotta élén kiszabadított 26 magyar prédikátort a nápolyi gályafogságból. A városnézés után friss alapanyagokból készült ebédet kaptunk a fent említett szállón. Délután a kanálisokon hajókáztunk.

Az egyik legizgalmasabb nap péntek volt, ugyanis Brüsszelbe utaztunk az Európa Parlamentbe. Délelőtt két előadást hallgattunk meg. Egyiket az Európai Unió felépítéséről, a másikat az Európai Unióban használatos élelmiszer címkék rendszeréről, problémáiról.  Ebédre MEP Van Dalen kabinetjének képviselői láttak vendégül minket. A képviselők egy rövid prezentációval is készültek, ami szintén az élelmiszerekben található tápérték megjelölésének problémáit, kérdéseit és lehetséges megoldásait vázolta. Délután egy sörfőzdébe látogattunk el, ahol a híres belga sör elkészítésének rejtelmeibe pillanthattunk be. Végül lehetőségünk nyílt Brüsszel belvárosának megcsodálására is.

A hétvégét a diákok a fogadócsaládjukkal tölthették, majd hétfőn újult erővel vetették bele magukat a prezentációk elkészítésébe, bemutató standjuk összeállításába. Itt mindenki hasznosíthatta az elmúlt héten szerzett információkat, élményeket. Hétfő este még egy kis meglepetés buliban is részünk volt az egyik diák lakóhelyén, ami történetesen egy újabb farm volt. Nagy élmény volt a diákoknak a tehenek, csirkék, mezőgazdasági gépek közötti bújócskázás.

Kedden a projektben résztvevő diákok egy vásár keretében bemutatták az iskola többi diákjának, hogy mit is tanultak az egészséges étkezésről és az organikus-élelmiszerekről. A prezentációkat mindenki kivétel nélkül élvezte. Diákjaink a bemutatókon kívül izgalmas, angol szókincsgyakorló játékokkal is készültek. Mindent összegezve a holland-magyar diákcsere program nemcsak diákjaink nyelvi készségeit fejlesztette, hanem szélesítette látókörüket, egészséges életmódra nevelte őket s mind eközben kapcsolataikat is gazdagította.

Összegzés

A projekt 2009 októberében kezdődött. A bioélelmiszerek területén akartuk a gyerekek tudatosságát elmélyíteni. Októberben a Holland csoport jött Magyarországra. Elvittük őket egy tanulmányi kirándulásra, ahol a bioélelmiszerek előállítását, milyenségét tanulmányozhatták, és információkat kaphattak arról, hogy miért úgymond hosszútávon kifizetődő dolog egészséges élelmiszert enni és mennyiben más az előállításuk, mint az élelmiszeripar által gyártott termékeké. Továbbá, melyek azok a tartósító szerek és egyéb adalékanyagok, amelyeket a bioélelmiszerekben nem fog megtalálni.

A kirándulás szakmai része egy tanyalátogatással köré fókuszálódott, ahol szigorúan a hatóságok által ellenőrzött keretek között zajlik a bioélelmiszerek termelése. Mind az állattartás mind pedig a növénytermelés.

Főztek a gyerekeknek biohúsból gulyáslevest, és az összes ottani étkezés is mind bioélelmiszerek fölhasználásával történt. Tehát a lekvárok, vaj, kenyér mind ott lettek előállítva a tanyán. Mondták is a gyerekek, hogy mennyire más az íze, mint a bolti élelmiszereknek.

Emellett meg is mutatták, hogy melyik növényt hol termesztik, kimentünk a földekre és ugyan már ősz volt, de így is rengeteg gyógynövényt és haszonnövényt még volt lehetőség felismerni. Ugyanígy megmutatta a gazda az állatokat és a kamrát is, ahol rengeteg féle dolgot tárolnak és raknak el, mind saját használatra, mind pedig eladásra. Ezeken keresztül rendkívül széles tárházát láttuk a tartósítási módszereknek, hogy vegyszerek nélkül is ugyan olyan jól el lehet tárolni hosszabb időre szinte bármilyen élelmiszert.

Persze jutott idő másra is, hiszen a gyerekeknek sikerült összefűzni egy több mint 14 méter hosszú paprikafűzért, ami egyedülálló a maga nemében és persze bemutatták, hogy hogyan is kell csuhébabát készíteni, illetve egy-két népi játékot játszani. Volt persze lovaskocsizás a homokdűnék között, ami elengedhetetlen program, ha az ember egyszer a Kiskunságban jár.

Méhészetben is járunk, ahol szintén ecsetelték, hogy milyen egészséges a méz fogyasztása, hányféle betegségre jó és mennyivel jobb a sima fehér cukornál. Mennyivel jobbak a fiziológiás mutatói. Itt is volt természetesen kóstoló, legalább 6-7 féle mézből, amikről a társaság legnagyobb része mg nem is hallott.

A végső termék végül is egy biopiac létrehozása volt, ahol a gyerekek mindazon tudást, amit felhalmoztak az egy hét alatt a bioélelmiszerekről, nem csupán poszterekkel mutatták, be hanem ezeket az élelmiszereket személyesen is megkóstoltatták az iskola diákjaival. Mindez úgy történt, hogy mellette el is mondták, hogy erről vagy arról az élelmiszerről mit kell tudni, milyen tápértéke van, miért érdemesebb itt vagy ott beszerezni, mint csak simán a boltba bemenni és ott megvenni, amit először meglátunk a polcon. Egy rendkívül színes és vidám piac lett belőle, amit iskolánk diákjai azóta is emlegetnek.

A következő évben egy kicsit máshogy építettük fel a tanulmányi kirándulást, ugyanis rögtön az elején tettünk egy „tudományos kitérőt” az OÉTI-be, azaz az Országos Élelmezés Tudományi Intézetbe. Itt elmagyarázták nekünk az Élelmiszer Piramis elméletét, ami gyakorlatilag azt képviseli, hogy miből kell a legtöbbet és miből a legkevesebbet a szervezetbe juttatni, ahhoz, hogy egészsége és hosszú életet éljünk a szervezetünket megkímélve fölösleges betegségektől.

Ennek az elméletnek a fényében vizsgáltuk az összes olyan helyszínt és élelmiszert, amit ekkor láttunk, és a gyerekek kitűnő piramisokat is készítettek. A gyakorlati megvalósítandó végcél ebben az évben a biopiacon felül az is volt, hogy gyakorlatilag egy napi teljes táplálkozást össze kellett állítsanak az Élelmiszer Piramison alapulva bioélelmiszerből, ami nem is bizonyult olyan könnyű feladatnak, mint az elsőre tűnt.

A cél tehát, hogy tudományos alapokon is a bioélelmiszerek mibenlétéről, elkészítéséről minél többet megtudjunk, maximálisan megvalósult.

NYG

Are These All Food Myths?

Vitamins help cope with stress.
Vegetarians are healthier than meat eaters.
Too much oil is bad for you.
The most effective slimming diet is not eating at all.
Sea salt is healthier than table salt.
Salt is unhealthy. You’d better not use it at all.
Red meat is fatty and leads to heart disease.
Raw sugar is better than white.
Natural vitamins are better than synthetic ones.
Honey is better than sugar.
Fresh milk is tastier and healthier than produced milk.
Energy drinks are good for you.
Chocolate makes your skin pimply.
Butter is healthier than margarine.
Brown bread is better than white.
Coffee is  more refreshing than tea.

Comments are closed.