Tetőn
2016. novemberének második csütörtökén, délután 16 órai kezdettel tartottuk meg immár tizennegyedik alkalommal gimnáziumunk Áprily Lajos estjét. Egyik legszebb termünk névadója 129 évvel ezelőtt született. 85 évvel ezelőtt legjobb barátja, Reményik Sándor, aki pónyik almafáit gondozta egykori kolozsvári kertjében, írta volt levelében Kolozsvárról Budapestre:
Ma künn jártam a Dónát út végén… És láttam a fiatal fákat, melyeket Lajoska ültetett. És hazajövet írtam ezt a verset.
Barátom téli kertjében
A gyümölcsfáid bekötözve láttam,
Felöltöztetve láttam csemetéid,
Karcsú derekuk újságpapír óvta
…
A rongy, a papír és a Kegyelem,
Ha érünk új tavaszt –
Tündérkéidet tavaszig megóvja.
Iskolánk udvarán a karcsú derekú pónyik fácska már negyedik tavaszát éri meg jövőre Isten irgalmában, s talán virágát is nyitja az új tavaszban, s alma ígérete is beérik rajta.
Ezzel a gondolattal s a Kós Károlyhoz írott Áprily vers gondolatának jegyében tartottuk megemlékezésünket.
Tetőn
…Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.
s tetőit, többet száznál és ezernél…
Szentendre, 2016. november 10.
Mi tizenhatan (kilenc diák, egy véndiák, hat tanár)
A hitelesség kedvéért:
Kiss Székely Zoltán
