2025. NOVEMBER 6. ÉS NOVEMBER 17.
A Szentendrei Református Gimnázium tanulói két alkalmas program keretében kaptak betekintést az űrkutató munkájáról. Ferencz Orsolya villamosmérnök és űrkutató a kutató pályának egy rendkívül izgalmas és aktuális kérdéskörét járta körbe, vagyis, hogy mivel foglalkozik az űrkutató és miről szól a magyar űrkutatási stratégia.
A kutatóasszony elmondta, hogy a ma embere már tisztában van azzal, hogy az űrszegmens, a világűr nemcsak segítségünkre tud lenni azáltal, hogy szolgáltatásokat tud a világűrbe telepített eszközökkel teremteni az emberiség érdekében, de akár nagyon komoly veszélyek forrása is lehet. Szerinte az űridőjárás (Space Weather) vizsgálata az egyik olyan terület, amelyre nagy hangsúlyt kell fektetni, mert ez a kutatás a Föld, a Nap és a kozmikus hatások működésének kapcsolatát figyeli és elemzi a Föld-figyelő (Earth Observation) szolgálatok részeként.
Utalt arra, hogy az emberiség túlélésének érdekében a világ eljutott oda, hogy szükségszerűen be kell következnie egy technológiai váltásnak a tudományos és a mindennapi élet területén egyaránt. Ez csak a világűr jobb megismerésével történhet meg, nem lehet mellőzni az űreszközök, űrbe telepített szolgáltatások felhasználását. Ezért van egyre nagyobb szükségünk az újfajta technológiai tudásra, amire az űrkutatás és az űripar már eddig megtanította a kutatókat. A kutató elmondta, hogy a Föld mágneses pajzsa előfeltétele volt a Föld kialakulása óta annak, hogy bolygónkon az élet megjelenhessen és fennmaradhasson. A Föld felszínén nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt már bizonyíthatóan élet volt. Ehhez mágneses pajzsra volt szükség. A mágneses pólusok időnként, pár százezer, esetleg néhány millió évenként megfordulnak, egészen pontosan sokpólusúvá válik a mágneses téreloszlás, majd újra rendeződik, esetleg póluscserével. Ezt sokszor a lávába, a földköpenyből eredő kőzetekbe befagyott mágneses tér-mérésekből tudjuk megállapítani.
Ez a jelenség valóban létezik, ezzel együtt kell élnünk, az élet is együtt élt vele. Az emberiség magas kultúrájának kezdete óta, ami körülbelül az elmúlt tízezer évet jelenti, nem tudtuk igazán felmérni, hogy mit jelent a pólusváltás az emberiségre nézve. Nyilván sérülékenyebbek leszünk az idő alatt, amíg a pajzsunk átrendeződik, és különösen azért is, ahogy az előadásomban is mondtam, mert az általunk kifejlesztett úgynevezett technoszféra kétszázéves létezése újabb sérülékenységi pontot jelent. Tehát a technikai eszközeink működését is befolyásolhatja egy esetleges mágneses pólusváltás. Ezekre tekintettel kell lenni, amikor mindez bekövetkezik, elindul a folyamat.
Előadásának második felében beszélt a magyar űrkutatás történetéről és azok résztvevőiről. Bemutatta a Hunor-program főbb céljait és eddigi eredményeit. A diákok megtudhatták, hogyan indult el a magyar űrkutatási program, ami a 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre. A modernkori magyar nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (HUNOR) alapvetéseit a magyar kormány 2021. július 30-án tette közzé, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket, amit egy komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamat követett. 2024. május 26-án született meg a döntés a HUNOR-program Irányító Testülete Magyarország második kutatóűrhajósának és tartalékosának személyéről. A kutatóűrhajós pozícióba Kapu Tibort, 33 éves gépészmérnököt, a kutatóűrhajós tartalékos pozícióba Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnököt választotta a testület. *
A kutatóűrhajósok 2024 augusztusában kezdték meg a küldetés-specifikus kiképzésüket az Axiom Space vállalatnál, Houstonban. Itt megismerték az Ax-4 küldetés személyzetének további tagjait, egy lengyel és egy indiai kollégájukat és a parancsnokukat, Peggy Whitson űrhajóst. Az Ax-4 űrrepülés 2025. június 25. és július 15. között valósult meg, amelynek keretében Kapu Tibor 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
A magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit valósította meg a világűrben. A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában. A kutatóasszony kedélyesen invitálta az őt hallgató kis és nagygimnazistáinkat az űrkutatás alaposabb megismerésére és a Huniverzum kiállítás felkeresésére is.
Ferencz Orsolya elmesélte, hogy a kutatóűrhajós missziójában való részvétel által a magyar űrkutatási cégek és felsőoktatási intézmények a kifejlesztett eszközök és tudás révén „űr-referenciával” (space heritage) rendelkeznek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. A 2024 végéig tartó nyílt pályázati felhívás jelentős mozgolódást váltott ki a magyar tudományos kutatóhelyek, egyetemek és piaci szereplők körében. Az ország minden pontjáról érkeztek kísérleti tervek, műszerfejlesztési koncepciók és tudománynépszerűsítő kezdeményezések a HUNOR-küldetéséhez. Földmegfigyelés, anyagtudomány, sugárzástan, folyadékfizika, adatbányászat, virtuális valóság (VR), gyógyszerkutatás, orvostudomány, mikrobiológia, pszichológia – a pályázatok széles palettája mutatja, hogy az űrtevékenység napjainkban az összes tudományterületen jelen van. A magyar kutatóűrhajós 20 napos küldetése során 25 kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
A diákok számára az űrben elvégzett kísérletek érdekességeit és eredményeit Örökös – Tóth István előadása ismertette meg a tanulókkal. A Hunor-program főmérnöke a saját pályafutásának bemutatása mellett bemutatta a legfontosabb űrben elvégzett kísérleteket, amelyek eredményei még kiértékelés alatt állnak. A program utolsó részében a gimnázium fizika fakultációs tanulóival bemutatták azokat a fizikai kísérleteket, amelyeket Kapu Tibor az űrállomáson elvégzett. A főmérnök a hallgatóságnak elmondta, hogy ezen kísérletek földi és űrbeli körülmények között végzett eredményei között milyen eltérések és különbségek vannak. Ő is biztatta a fiatalokat a fizika és egyéb természettudományok olyan szintű tanulmányozására, amely lehetővé teszi a későbbi űrmérnöki képzés elkezdését.
A program nagyon tanulságos és érdekes volt, köszönjük előadóinknak az érdekes programot.


















