HATÁRTALANUL – „HAT-KP-1-2025/1-002012″ pályázat

2026.06.15-19.

A 7.A OSZTÁLY TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA

 1.NAP: Mivel mára már Magyarország és Horvátország között a határ jelképes, a busz lassítás nélkül haladhatott át egyik országból a másikba. Első állomásunk a szemerkélő esőben is lenyűgöző Kopácsi-rét volt, a csodálatos, gazdag madárvilággal. A Duna és Dráva árterületén elhelyezkedő, Európa talán legjelentősebb vizes élőhelyén hatalmas sétát tettünk a nádasban, kormoránok, fekete gólyák, bakcsók, gémek, szitakötők, tavirózsák szegélyezték az utunkat. Innen Várdarócra utaztunk, ahol az egykori iskolából kialakított helytörténeti, és iskolatörténeti gyűjteményt néztük meg, az egykori helyi kisdiák, Ilonka néni vezetésével. Beszámolt arról, hogy az elmúlt száz év során hogyan alakult az itteni magyarság sorsa, tanulmányi-, anyanyelvhasználati lehetősége. Utunk Eszékre vezetett. Meglepett, hogy az építészet, a terek mennyire hasonlítanak a Magyarországon megismert városokéhoz, például Esztergom, Vác, Sopron. Sétáltunk az óvárosban, betértünk a Szent Mihály templomba. Este még kisétáltunk Csúzán Ács Gedeon sírjához, aki Kossuth lelki támasza volt száműzetésében. A helyi református lelkipásztor a templomot is bemutatta nekünk, sőt helyi magyar közösségről, gyülekezetről is mesélt.

2. NAP több érdekes helyszínt is meglátogattunk. Először a kórházban jártunk, ahol nagyon szomorú volt látni, hogy nem is olyan régen mennyi szenvedés és haldoklás zajlott. Rossz érzés volt azt is látni, hogy milyen nehéz körülmények között ápolták a betegeket. Ezután megnéztünk egy katonai fegyver- és háborús kiállítást, ahol nagyon megdöbbentő volt látni azokat a fegyvereket, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt használtak. Volt egy épület is, ahol azoknak az embereknek a fényképei voltak kiállítva, akik meghaltak vagy súlyosan megsérültek a háborúban. Szörnyű volt belegondolni, hogy min kellett keresztülmenniük. Ezután ellátogattunk az Újlaki-kastélyba (Ilok), amelynek elegáns épülete és rendezett parkja igazán különleges hangulatot árasztott. Tetszett, hogy a kastély megőrizte történelmi szépségét, ezért érdekes volt elképzelni, milyen lehetett régen. Később meglátogattuk a Kapisztrán Szent János-templomot is. Amikor beléptünk, rögtön megfogott bennünket a nyugodt és meghitt hangulata. Különösen tetszettek a templom díszei és a szép belső tere, ezért jó élmény volt ott eltölteni egy kis időt. A nap végén ellátogattunk egy borászatba, ahol érdekes volt megismerni, hogyan készülnek a borok. Sok új dolgot megtudtunk a Horvátországban élő magyarokról is. A borászat kellemes hangulatú hely volt, ezért szívesen visszamennénk a jövőben is. Összességében ez a nap sok új élményt és emléket adott nekünk, amelyre biztosan sokáig emlékezni fogunk.

3. NAP: Az alföldi tájat magunk mögött hagyva a hegyek felé indultunk, hogy számtalan alagúton és viadukton átkelve végre a 64. vármegyébe, a tengerhez juthassunk. A Velebitek masszív tömbje hihetetlen látvány volt. A nap közepe: Zágráb, a főváros. A város földrajzi képe változatos. A különböző városrészeken áthaladó sétánk más-más életérzést, hangulatot idéző, más-más tengerszint feletti magasságban vezetett. A Felsőváros főterén, a Szent Márk téren áll a Szent Márk templom. A zsolnai tetőcserepek Horvát-Szlavónország, illetve Zágráb város címerét mintázzák. A Káptalandombon láttuk a zágrábi katedrálist, jellegzetes, égbetörő tornyai sajnos éppen fel vannak állványozva. Hosszú út várt ránk még a tengerig, de megérte. Nem lehetett betelni a látvánnyal, a tájjal, a hegyekkel, s végül a tenger csodájával. A mediterrán életérzés, a gondolat, hogy valaha kik, és milyen gondolatokkal, tervekkel jártak itt előttünk…Elfogynak a szavak.

4. NAP: A reggelt a Millennium Delux hotelben kezdtük, ami egy vicces reggeli keresésbe fulladt, de végül azt is megtaláltuk, így egy csodás svédasztalos reggeli várt minket.

Azután egy rövid buszút következett, ami Fiume-nél végződött. Ott egy gyönyörű séta következett, ami a Boldogságos Szűz Mária Mennybenetele templomnál ért véget. ami előtt ott volt „Fiume ferde tornya”. Ezt követte a halpiac, ami kifejezeten érdekes volt, mert így láthattuk, hogy milyen halak vannak a tengerben. A halak után a kikötőt is megjártuk, ahol láthattunk néhány olyan kézzelfogható jelét a magyar jelenlétnek, mint például: Baross Gábor, vasminiszter emléktáblája, amiről megtudhattuk, hogy Fiume városának hatalmas kikötőjét fejlesztette. Ezután visszamentünk a buszhoz és robogtunk Abbázia, mai nevén Opatija felé.

Megérkeztünk Opatijába, ahol egy nagy sétát tettünk. A séta Opatijában, avagy Abbáziában a Lungomare, másnéven Ferenc József sétányon volt. Talán Horvátország legszebb sétánya mely 12 kilométer hosszú. Mi ebből 3-4 kilométert tettünk meg Ičiči-ig, ahol fagyiztunk egy fagyizóban a tengerparton.

A Határtalanul kirándulás során részt vettünk még egy egyórás hajótúrán is a horvát tengeren. Nagyon szép volt a kilátás, és a víz is kristálytiszta volt. A hajózás közben egy medúzát is láttunk a vízben, ami nagyon érdekes élmény volt. A nyílt tengeren sirályokat is megfigyeltünk, amelyek a vízen úsztak és felette repkedtek. Nagyon tetszett ez a program, mert sok szép élményt szereztünk.

5.NAP: Búcsút intve a tengernek hazafelé indultunk. Trakostyán várát látogattuk meg. A trófeák, történelmi festmények, bútorok, fegyverek olyan gazdag élményt adtak, hogy azt csak a varázslatos várkert tudta felülmúlni, tavacskájával, árnyas sétányaival. Varasd városa festői szépségű. A Ferences Rendház vendégszeretetét élveztük, zenélő okospadot találtunk, sétáltunk a Szentendrét idéző gyönyörű tereken. Megcsodáltuk a barokk és klasszicista palotákat, a jezsuita, ferences, orsolyita és ortodox templomokat, az egykori városfalak maradványait és természetesen a várat. Hazafelé felidéztük a látottakat, összehasonlítottuk a várakozásainkkal a tapasztalatainkat. Beszélgettünk múltról és jövőről, tervekről és lehetőségekről. Összességében sokat szélesedett a látóterünk az utazás, és annak előkészítő munkái (adatgyűjtés, előzetes tájékozódás, történelmi ismeretek felfrissítése) során. Hálásak vagyunk, hogy részesei lehettünk ennek a nagyszerű programnak!

A pályázat a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.