Az Oktatásért Közalapítvány pályázati kiírása adta az ötletet arra, hogy egy nyári tábort szervezzünk a természettudományos tárgyak iránt érdeklődőknek. Központi témának a fotózást ajánlotta Ferenczi tanár úr, e köré építettük fel a tematikát. A tábort Ferenczi tanár úr és Erzsébet tanárnő vezette, de szinte az összes programon ott volt velünk Ildikó tanárnő is.
Délelőttönként az iskolában a fotózás fizikai és kémiai alapjaival ismerkedtünk meg előadások, kísérletek és saját munka segítségével. Készítettünk camera obscurát, fényérzékeny anyagokat teszteltünk majd beszürkültek életünk első képei a napra kitett ezüst-bromid oldatból és aztán kipróbáltuk az argentotípiát is. A csúcsot az jelentette, hogy nagyíthattunk és laborálhattunk saját képeket a régi fekete-fehér technikával.A fotózást a gyakorlatban is űztük a délutáni kirándulásokon. Voltunk a Természettudományi Múzeumban, ahol a természetbúvár teremben meg is foghattuk a kiállítási tárgyakat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a Strázsa-hegyi tanösvényt jártuk végig helyi vezetővel, aki nagyon sok érdekességet mesélt növényekről, állatokról és magáról a területről. Sokan nem bántuk, hogy nem akadt madár a madarászhálóba, amíg ott voltunk, mert sajnáltuk volna meggyűrűzni. A sátorkőpusztai gipszbarlangba meredek vaslétrákon ereszkedtünk le. Nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy mindannyian megküzdöttünk a feladattal. Megérte, mert a hajdani pusztítások ellenére még mindig látni ott csodálatos kristályokat. Biciklitúránk úti célja a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet volt. A nagy melegben jól elfáradtunk és már nem mindig volt erőnk figyelni a vezetésre, hiába volt nagyon érdekes. Esti dobogókői kirándulásunkat színesítette a francia táborozók tánca a naplementében és a hűtővizétől megszabadított busz cseréje. A sötétedéssel nemcsak a csillagvizsgálat és az asztrofotózás ideje jött el, hanem a hideg is, így vacogva néztünk a távcsőbe és siettünk, hogy éjfélre már haza is érjünk. Az utolsó napi búvárkodás a Vizes Nyolcas uszodában sokaknak a tábor legnagyobb élménye volt.
A következőkben néhány diákvéleményt idézünk:
„ Nagyon jó volt a tábor, mert sok mindent megtanultam pl. a fotózásról, a fényről. Izgalmasak voltak a kirándulások, jó volt a hangulat és a helyszínek. Szépek voltak a tájak.”
„ A negatív készítése volt a legjobb, mert nagyon izgalmas volt és szép saját képeket tudtunk csinálni.”
„Az argentotípiás foglalkozás és a társaság volt a legjobb. Rossz dolog nem volt! :)”
„Imádom az ilyen táborokat, mert új barátságokra lehet szert tenni…”
„A legjobb élményem egyértelműen a búvárkodás volt. Az elején kicsit izgultam, mert ismeretlen volt, de a medence aljára lemerülni fantasztikus, főleg, hogy nem kellett 30 s után levegőért felmenni J. Mindenkinek ajánlom ezt a tábort, mert nagyon érdekes és minden nap tanulhattunk valami újat. És ha valaki nem is szereti annyira a természettudományokat, már a hangulatért is érdemes eljönni. Nekem még tetszett, hogy láthattam, hogy a tanárok a tanítási időn kívül sokkal aranyosabbak.”
„Elképesztően jó érzés volt itt lenni, mert nagyon jól éreztem magam, és amúgy nem is akartam volna barlangászni, de a barátaim támogattak és bíztattak, és végül lementem pár száz méter mélyre ( 🙂 !?! – a szerkesztő megjegyzése) a barlangba, szóval megbátorodtam…”
„Első évemet töltöm az SZRG-ben, de volt szerencsém az iskolának 2 táborában is részt venni. Egyszerűen fantasztikusak ezek a táborok! Erre a fotó- és természettudományi táborban jöttem rá, ami szuper volt, mert mindenki megtalálta benne az őt érdeklő foglalkozásokat. Remélem lesz még egyszer hasonló tábor!! (ha kell folytatás, megtaláltok a 6.a-ban szeptemberben) :)”
„Bár a legtöbbeket nem érdekelte, pár szóban a délelőtti előadásokat is kell dicsérni, mert azok is nagyon érdekesek voltak. A délutáni kirándulásokból is sokat ki lehet emelni, én szívem szerint a barlangászást tenném, mert az mindenkit érdekel, és az asztrofotózást, hogy komolynak is tűnjünk.”
„A legjobbak a természetben való túrák voltak: Strázsa-hegy, barlangászás, kerékpározás. Rossz az volt, hogy egyik nap késtem a busz miatt.”
„A legjobb élményem, hogy Dobogókőn sikerült egy nagyon jó pillanatot lekapnom fényképezőgéppel. A legrosszabb: sajnos nem tudtam elmenni barlangászni. Amit szívesen elmesélnék a többieknek: a Dobogókőn tett kirándulásunk. Séta a kilátónál, a sípályánál. Rengeteg szitakötő körözött felettünk. Egy gyönyörű naplementének lehettünk szemtanúi, illetve a francia táncosok is táncoltak nekünk. Vissza a parkolóba: vártuk, hogy feltűnjenek az első csillagok, majd közelebbről is meg tudtuk őket szemlélni.”
„Mit tanultál a táborban?
- Fényképet előhívni
- Sok mindent a fotózásról, a növényekről
- A fényképezés rejtelmeit
- Leginkább, hogy hogyan működik a fényképezés, mikre kell közben figyelni és emellé még sok apró információ, ami a délutánokról rám ragadt
- Megtanultam a képelőhívást
- Fotózás elméletét és gyakorlatát és búvárkodást
- Színtörés, a Természettudományi Múzeumban az állatokról, kristályokról és a búvárkodás kezdeteit talán elsajátítottam. Ja, és fényképet előhívni 🙂
- Jobban értek a fotózáshoz, tudom használni a üzemmódot.
- A búvároknak nem oxigénpalackja, hanem sűrített levegős palackja van.
- Tudom a negatív kép előhívásának elméletét.
- Megtanultam gyufásdobozt pöckölni
- Érdemes ismeretlenekkel barátkozni
- Nekem nagyon megmaradtak a tanösvényen hallottak”
Ősszel még bepótoljuk az időhiány miatt elmaradt füvészkerti látogatást. A táborban készült képekből kiállítást is rendezünk. A médiában már megjelentünk, ez megtekinthető a következő videón:
http://www.dunakorzo.info/index.php/oktatas/108-szentendre/1701-fototabor
Köszönet az Oktatásért Közalapítvány Tehetség Alkuratóriumának a támogatásért.
