A címet Szabó Magdától kölcsönöztem, úgy éreztem, nagyon illik a mi október 25-i jubileumi ünnepségünkhöz.
Hosszú előkészületek után ezen a péntek délutánon megtelt a kápolna református egyházunk képviselőivel, régi és jelenlegi tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, támogatókkal, gyülekezeti tagokkal. Öröm és megtiszteltetés volt a bejáratban köszönteni a vendégeket, rengeteg régi, szép emlék éledt újra már a kezdeti pillanatokban. Meghatottan vettem tudomásul, hogy milyen sokan fogadták el meghívásunkat és utaztak ide akár messzi távolból is. Ebben nagy szerepe lehetett gyönyörű meghívónknak is, amely Berencz Lili és Kovács Patrik, végzős diákjaink alkotása, szép kivitelezéséért pedig Kádár Péternek lehetünk hálásak.
Az ünnepség szép volt és felemelő. Köszönet Nyilas Zoltán esperes úrnak a szívhez szóló istentiszteletért, igazgatónőnknek, Hörömpő Zsuzsannának szívből jövő, szeretetteljes köszöntő szavaiért, az énekkarunk és frissen verbuválódott zenekarunk nagyszerű, bátor szolgálatáért, Berkes Boldizsár színpadi produkciójáért. Ismét jó volt refisnek lenni.
Sikolya Zsolt örökös főgondnokunk prezentációja megrázó módon idézte meg a kezdeti időszakot. Azoknak, akik átélték, jó volt emlékezni, akik nem voltak részesei, azok pedig egy kis betekintést kaptak az indulás nehézségeibe.
A pódium beszélgetés Sipos Dávid tanár úr profi vezetésével megmelengette mindannyiunk szívét. Jó volt újra hallani első igazgatónőnk, Dr. P. Tóth Béláné okos, határozott szavait, Dr. P. Tóth Béla volt iskolalelkészünk és fenntartónk elkötelezett, meghatódott visszaemlékezéseit, volt és jelenlegi igazgatónk, Földi János és Hörömpő Zsuzsanna kedves és büszke nyilatkozatait, Dr. Harmathy András, gyülekezetünk vezető lelkésze szavait. Jó volt ott lenni. Ünnepeltünk és ünnepeltnek érezhettünk magunkat. Hála legyen az Úrnak a teremtett alkalomért.
A képzőművészeti kiállítás egyaránt tanúskodott Kunné Paulusz Györgyi művésztanárunk szolgálatkészségéről, tehetséges tanulóink iránt érzett büszkeségéről, szeretetéről, valamint diákjaink kivételes tehetségéről, kreativitásáról, alkotói készségéről.
A kisfilmek vetítése Gaálné Gerencsér Hajnalka tanárnő szervezésében gondolom elsősorban a szép számban megjelenő régi diákjainknak adott örömet.
Az Öregdiák Egyesület megalakulása régi vágyunk. Ez a délután erre is alkalmat teremtett. Reményeink szerint az egyesület segít hidat építeni régi és jelenlegi diákjaink között, kapcsolatot építeni időn és téren túl a „refisek” között.
Ugyanilyen fontosak voltak a késő estébe nyúló találkozások, beszélgetések is a Szülői Munkaközösség által teremtett csodás keretek között.
Október 25. délutánja igazi ünnep volt számunkra. Köszönet és hála mindenkinek, aki dolgozott érte, részt vett rajta, imájában hordozta.
Isten áldja és óvja a Szentendrei Református Gimnázium minden dolgozóját, diákját, támogatóját!
SDG!
Kun Csabáné
