Az utóbbi években több nemzetközi kutatás (PISA 2000, 2003; TIMSS 2001, 2003) vizsgálta a magyar közoktatás hatékonyságát. Az eredményéből kiderült, hogy a diákság az iskolában megtanult tananyagot tudja, ugyanakkor ennek a tudásnak a gyakorlati alkalmazásában az európai átlag alatt van. A vizsgált területek között ott vannak a természettudományok és a matematika is.
Szinte felesleges hangsúlyozni, hogy a fizika oktatásában is mennyire fontos szerepet kap a matematikai gondolkodás. Ez nem csak a feladatok megoldásánál, hanem a logikai gondolatmenetek, levezetések esetén is szerepet kap. Gyakorló tanárként gyakran szembesülnöm kell azzal a jelenséggel, hogy ami a matematika órán rutinszerű feladat, azt már a fizika órán alkalmazni nehézséget okoz a diákok egy részének. Néha alapvető számolások, valamint a mértékegységek átváltása is okoz problémákat. Ezeknek a gyakorlása és fejlesztése eddig is szerepet kapott a fizika tananyagban, azonban a most indult programon belül a matematikai részképességek direkt fejlesztése folyhat. A program lényeges tulajdonsága hogy a matematikai kompetenciák fejlesztése nem csak matematika órán történik. Ez nem csak a részképességek fejlődését, hanem a diákok holisztikus, interdiszciplinális látásmódját is segít kialakítani, fejleszteni. Épen ezért vállaltam, hogy a 9.a osztályban elkezdem ezt a fejlesztési programot.
A programra való felkészülésben nem csak a kompetencia alapú oktatással ismerkedtem meg. Részt vettem egy, a Sulinet Digitális Tudásbázis rendszer szerkesztésének és kezelésének elsajátítását szolgáló tanfolyamon is. Egy másik, március folyamán elvégzendő tanfolyamon a projekt módszer megismerésére nyílik alkalom. Az informatika a Digitális Tudásbázis alkalmazásán túl is fontos szerepet kap programunkban. Az iskolában három tanteremben, köztük a 9.a osztály termében is felszerelésre került egy interaktív tábla, amely az oktatás korszerűségét szolgálja. A hagyományos oktatási módszerek és a kísérletek kiegészítésére jól szolgálnak a számítógépes animációk különösen olyan területeken, amit kísérletesen nem is tudnánk bemutatni. Az animációkat az interaktív tábla segítségével a diákok a helyükről is irányíthatják.
Fizika órán a következő matematikai képességek illetve ezek részei kerülnek fejlesztésre: rendszerező képesség, kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás. A 9. évfolyam fizika anyagát lefedő munkafüzet minden témakörében található a fejleszteni kívánt képességekhez megfelelő feladat. Ezeket tanórai keretek között fogjuk feldolgozni.
A matematika kompetenciaterület fejlesztése során konkrét eredményeket elsősorban a logikus gondolkodási képességek és az absztrakciós képességek fejlődésében várok. A különböző részképességek tudatos fejlesztése sokat segíthet azon, hogy a diákság a fizikát ne csak a számukra nehéz egyenletmegoldásokon keresztül lássák. A diákok megszabadulva a matematikai nehézségek okozta frusztrációtól, sokkal érdekesebb és mélyebb ismeretanyagok elsajátítására fordíthatják idejüket és energiájukat. Mindez reményeim szerint elősegítheti a diákok fizika iránti pozitív hozzáállásának kialakulását is. A fizika negatív megítélése a diákok körében a magyar fizikatörténet ismeretében nagyon méltatlan. Ez a negatív hozzáállás véleményem szerint nagy részben nem is a fizika miatt alakul ki, mert jelenleg a diákság problémája legtöbbször nem a fizikával van, hanem a fizikában alkalmazott matematikával. Ezért ha a megfelelő területeken megtörténik a fejlesztés, nem csak a fizikában, de az élet más területein is sikeresebbek lehetnek a jövő generációi.
Ferenczi Alpár
