Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése a matematika órán 5. osztályban
Saját célom a bevezetéssel
„A gyerek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”
(Szentgyörgyi Albert)
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert)
„Ha a teknősbékát arra kényszerítjük, hogy úgy fusson, mint a versenyló – belepusztul. És ha a versenylónak nem engedjük meg, hogy gyorsabban haladjon, mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele.”
(Selye János)
Ez a három idézet ad irányvonalat a munkámban már lassan két évtizede. Azt gondolom, hogy a jó iskola és a jó pedagógus ezen „tanácsokat” figyelembe véve nevel és oktat. Igyekszem én is ezeknek eleget tenni (tudom nem mindig sikerül), ezért ha valami olyan „szél” fújdogál a közoktatásban, ami ezeknek a gondolatoknak megfelel mindig nagy öröm tölt el. Így van ez most is, amikor az ország kompetencia alapú oktatásról beszél, és őszintén remélem, hogy nem csak beszélünk, hanem cselekszünk is. Miért érzem azt, hogy elérkezett az idő a változtatásra?
- A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás, ide tartozik minden, amit valaha megtanultunk, rögzítettünk. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. Tapasztalható, hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. A valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. Felmerül tehát a kérdés: a hagyományos dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e?
- Gyakran tapasztalható az is, hogy a diákok nyelvtan órán tudnak helyesen írni, matematika órán tudnak számolni stb., de ha az előzetes ismeretek más környezetben kerülnek elő, akkor már „elfelejtődnek”, a diákok számára idegen a szituáció, nem tudják mit tegyenek. Pl.: felnőtt korra elfelejtődik a százalékszámítás, mindenféle szörnyű hitelkonstrukciókba bele lehet rángatni a lakosság nagy részét.
- Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az élethosszig tartó tanulás. Ehhez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége, melynek fontos eleme a biztos szövegértés.
A fent említett tényezők miatt fontosnak tartom képességfejlesztést, ezen belül számomra kiemelkedő a matematikai kompetencia és a szövegértés. Ezeknek a kialakítása nem köthető konkrét tantárgyakhoz, ezért matematika órán is lehet és kell is szövegértést, szövegalkotást fejleszteni, sőt magyar órán is lehet matematikai képességeket fejleszteni. A világ egységes, nem tantárgyakból áll. Ez azt jelenti, hogy a matematika órák egy részén más szempontból közelítjük meg a problémákat: pl. a mértékegységváltást, a szöveges feladatokat, a szakkifejezések alakalmazását. Jobban figyelünk a direkt és indirekt, a verbális és vizuális információkra. Igyekszem ezekbe a feladatokba tudatosság mellé játékosságot is belevinni. Így aki szereti a matematikát az továbbra sem csalódik, akinek viszont nem tartozik a kedvencei közé, nagyobb kedvet kap.
A bevezetéssel célom, hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók, és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során.
Földiné Koczor Tünde
