Szentendrei Református Gimnáziumban tanítok történelmet. Iskolánk nyolc évfolyamos intézmény, tehát tíz éves kortól lehetőség nyílik egy felépített stratégia kidolgozására, amellyel a tantárgyi oktatáson kívül formálhatjuk az ismeretszerző képességeket, és fejleszthetjük a szövegértési és szövegalkotási technikákat. Iskolánkban harmadik éve működik nyelvi előkészítő osztály tizennégy éves gyerekeknek. Ezekben az osztályokban nyelvórákon kívül lehetőség van tanulásmódszertan oktatására.
Az én célom az, hogy a tantárgyat kedveljék a diákok, s ne rettenjenek meg az önálló kutatómunkától. Azonban vannak hosszú távú céljaim is. A gimnáziumok egyik fontos feladata, hogy a diákokat felkészítsük az érettségire, illetve felvételire. A kétszintű érettségi bevezetése új kihívások elé állítottak minket, pedagógusokat. A történelem tantárgyban nagyon sok újdonság jelent meg. A legfontosabb az, hogy bevezették az írásbelit, ami eddig nem volt. Mind középszinten, mind emeltszinten fontos szerepet kapnak problémamegoldó feladatok, szövegértési és szövegalkotási feladatok, ezenkívül különböző ábrák értelmezése, s azokból következtetések levonása. Az érettségin a feladatlapokban minden egyes feladathoz forrás, ábra, rajz vagy éppen térképrészlet tartozik. Sokszor nem is kell tudni pontosan az anyagot, mert az említett segédeszközökből egy kis logikával meg lehet oldani a feladatokat. Ehhez viszont az kell, hogy a diákok megtanulják ezek értelmezését, illetve, hogy pontosan megértsék az írott forrásokat. A feladatlap másik része pedig szövegalkotási feladat. Szintén segédeszközzel esszét kell írni, valamilyen megadott témáról. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akiknek nincsenek szövegértési és szövegalkotási problémái, azoknak jobban sikerül az írásbeli feladat.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy a diákok számukra idegen szövegből és forrásokból tudjanak megfelelő információkat szerezni. Ne rettenjenek meg az olyan feladatoktól, ahol önálló munkára van szükség. Munkám során igyekszem a diákokkal rendszeresen olyan feladatokat elvégezni, melyek ezen képességeket fejlesztik. Mindehhez nyújt segítséget a Sulinova kht. által kiadott munkafüzet, melyekben szövegértési és szövegalkotási feladatok vannak. Ezeket az idei nyelvi előkészítő osztály kapta meg, ahol van időnk és lehetőségünk a képességek fejlesztésére. A történelem egy olyan tudomány, illetve tantárgy, melyről a történészek elsősorban az írott forrásokból következtetnek. Ma már könnyű a helyzet, mert minden korszak alaposan fel van dolgozva. Ennek ellenére fontos lenne a gyerekeknek, hogy a forrásokat egyedül értelmezzék, tankönyvi és esetleg tanári magyarázat, illetve útmutatás nélkül. Ehhez viszont az kell, hogy biztos legyen az olvasás, s biztos legyen az adott szöveg megértése. Munkám során láttam olyan helyzeteket, amikor egyedül megpróbáltak a diákok forrást elemezni, s ha ez sikerül, az mekkora élményt jelentett a gyerekeknek.
A nyelvi előkészítőben és 9. évfolyamban a következő célokat tűztük ki: olvasási készség fejlesztése, szókincs bővítése, információk kiemelése és csoportosítása megadott szempontok alapján; információkeresés történeti forrásokból; ítélőképesség fejlesztése ( történelmi eseménye értékelése ); információk kritikai befogadása; a szövegek rejtett tartalmának meglátása; mások gondolatának, közlésének megértése különböző korszakokban; az olvasott szöveg tartalmának reprodukálása, vázlata, szűkítése, bővítése; összefüggések észrevétele; ismeretszerzés digitális eszközök igénybevételével; vizuális és verbális ismerethordozók együttes értelmezése; régi és új adatok, ismeretek összekapcsolása.
Az új kompetencia alapú oktatás bevezetésével lehetőségünk nyílik egy komoly alapozásra, mellyel később elkerülhetővé válnak a problémák.
Seregi Sára
