Zsófia tanárnő osztálya, a 8.a idén tavasszal a csendes napunkon fogja bemutatni a Godspell című zenés színdarabot. Nagyon régóta, kitartóan készülnek az előadásra. Mint az osztály reformátusainak hittan tanára, riportot készíthettem néhány bátor jelentkezővel.
Mi volt számodra a készülődésben a legnagyobb élmény?
Márti: Talán amikor megkaptuk a saját szerepet és elkezdtünk próbálni.
Vanessza: Bár néha voltak viták, de végül minden jó lett. Összetartók lettünk,
Kristóf: Amikor először tudtam az összes szövegemet. Azért akkor állt össze az egész műsor.
Patrik: Amikor elkezdtük, akkor még nem is gondoltam, hogy ennyire fogom élvezni ezt az egészet, egészen különleges gyakorlás volt. Az egész egy nagy élmény, nincsen leg – az egész az. Valamint az a tudat, hogy majdnem egy főszerepre kért meg a tanárnő, és ezt igyekszem megbecsülni.
Dorina: Amikor kis jutalmakat kapunk a próba végén (nevet) amikor mindenki élvezi és belead apait-anyait. Ezen kívül a pénteki próbák, mert olyankor ugyan nem voltunk ott olyan sokan, de akkor sok jelenetet létrehoztunk, akkor már könnyebb volt, a hétvége miatt is.
Sára: Az éneklések. mert jó együtt énekelni.
Bálint: Amikor megkaptam a dalokat és már úgy tudtam énekelni, ahogy annak szólnia kell.
Dani (nevetve): A tejkaramella.
Melyik a kedvenc jeleneted?
Kristóf: A házasságtörő asszony jelenete, mert Dani abban nagyon jól adja elő az egyik szereplőt.
Patrik: Sok kedvenc jelenetem van, egyik ilyen az árny jelenet, mert azt nekem kell csinálni, ez nem olyan egyszerű.
Makó Zsófi: Amikor a Rékával duettet énekelünk (Ha bármi bánt), mert egészen más csak ketten énekelni, mint amikor sokan vagyunk.
Vanessza: Az árnyjáték, azért mert vicces és a legélvezhetőbb jelenet. Nagyon vicces, amikor más a hangja a szereplőnek.
Márti: Nekem is. nagyon vicces, nagyon jól beszél. Nem is kellett sokszor elpróbálni, mert nagyon jól csinálni.
Makó Zsófi: Amikor az Úrvacsoránál Kristóf énekel, mert olyan tisztán és megnyugtatóan énekel. Amikor a Megállj fiúnál Zsófi belép, és az Angyalt énekli el, mert mindenki beleborzong olyan szépen énekli a magas hangokat. Ezen kívül ez egy igazi fordulópont a darabban.
Vörös Zsófi: Az árnyjáték, mert kicsit elvont, különleges.
Dorina: A magvető története – mert az olyan humorosan van bemutatva, Patrik pedig nagyon jól táncol. Az árnyjáték pedig azért, mert nagyon mutatós és Patrik nagyon jól ad ki hangokat a jelenethez, ahogy beszél a karakterekkel, miközben Adél mondja a sztorit.
Dani: A bűnös nő, mert abban szerepelhetek én is.
Bálint: Talán az árnyjáték, mert nagyon egyedi, látni kell.
Mi volt a legnehezebb a darabban?
Kristóf: Igazán nehézségeket nem okozott semmi, végig nagy élmény volt.
Patrik: Az árnyjelenet, meg az utolsó jelenetbe beleképzelni azt, hogy én miattam is történt a keresztre feszítés.
Dorina: Talán a fáradtság megélése, a végére már nagyon elfáradtunk.
Makó Zsófi: Talán összerakni a párbeszédeket, hogy folyamatos legyen. Amikor egyszerre kell táncolni és énekelni.
Vanessza: Az, hogy eleinte nem hittünk benne, és a végén majdnem feladtuk, végül sikerül.
Bálint: Megtanulni a dalokat.
Vörös Zsófi: Beleélni magunkat abba, hogy tényleg ott vagyunk a történetben.
Várod a fellépést? Hogy készülsz még fel erre a napra?
Kristóf: Nagyon várom, mert az azért megkönnyebbülés lesz előadni, amire olyan sokat készültünk.
Patrik: Igen, kicsit izgulok, de várom. Úgy szoktam az ilyen fontosabb eseményekre felkészülni, hogy az előző nap kikapcsolódom, pihenek.
Makó Zsófi: Nagyon várom persze. Úgy készülök fel, hogy ami az én részem, azt mindennap elmondom otthon, felveszem és visszahallgatom.
Vörös Zsófi: Igen, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy fognak a nézőink reagálni.
Sára: Mi is nagyon élveztük végig, hogy előadhatjuk, izgatottan várjuk, hogy ők mit fognak szólni.
Bálint: Igen, izgalommal, végre megtudjam, mire lettünk képesek.
Dani: Igen, mert még soha nem szerepeltünk ennyi ember előtt.
Mit tanultál meg az egészből? A próbákból, Zsófi tanárnőtől?
Kristóf: Megtanultam, hogy milyen összetartó az osztály és a tanárnő is szuper. Jó megtapasztalni, hogy milyen egy ilyen hosszú darabot játszani, mivel színi pályára készülök.
Bálint: Hogy fegyelem nélkül nem megyünk semmire.
Dani: Megtanultuk, hogy egységben az erő.
Dorina: Zsófia tanárnő mindig megkérdezte tőlünk, hogy mit szeretnénk, Ő olyan, mint egy tartóoszlop, ő tartott össze mindent.
Patrik: Azt, hogy kitartónak kell lenni mindig, nem szabad feladni. Ha valamiről úgy néz ki, hogy nehéz, akkor sem szabad lemondani róla. Nem mindig gonosz, amiről azt hisszük elsőre.
Márti: Megtanultam, hogyan kell kiállni a színpadra. Az evangéliumot is egyre jobban megismertük.
Vanessza: Megtanított arra, hogy ha közös célt akarunk elérni, akkor nagyon össze kell tartani.
Sári: Megtanultuk, hogy ez egy nagy csapatmunka. Ez nagyon építette az osztályközösséget.
Vörös Zsófi: Egészen más volt így együtt lenni, sokkal kötetlenebb volt minden.
Bálint: Ha valaki kimarad a darabból, az nagy hiányokat tud okozni, még akkor is, ha betölti más.
Makó Zsófi: Azt, hogy együtt dolgozni nehéz, de az osztályt nagyon összekovácsolta, hogy ennyit dolgoztunk egy közös célért.
Sebestényné Jáger Orsolya hittantanár
